Vértes Kiadó

A ”KET” / ”CSET” gyökszó, avagy a CSÜTÖRTÖK szavunk eredete

A finnugrista nyelvészet szerint a csütörtök szavunk átvétel egy szláv nyelvből. Ez első ránézésre igaznak is tűnhet, mivel a csütörtök a negyedik nap a héten és a szláv nyelvekben használt négyet jelentő szavak ( orosz четыре (csetyre), cseh čtyři , poláb céter stb. ) gyakorlatilag egyeznek a csütörtök szavunk első két szótagjával. A bizonytalanság csak ott van, hogy a magyaroknak bizonyára volt szavuk a hét minden napjára és emiatt vajmi kevés értelme lehetett a saját szavakat idegenhangzású szavakra lecserélni. Nem beszélve arról, hogy a hét napjainak megnevezése részben, tisztán  magyar szó.

Néhány tény a csütörtök szavunk értelmezéséhez:

• a régi magyar nyelvben és a székely nyelvben létezik egy szó , amely négybe hasított fát jelent: cseter, cseterfa. A cseter szó alakja alapján az látszik, hogy ez egy ragozott szó, gyökhöz hasonult toldalékkal:

CSET-ER

Ennek a kifejezésnek a  ragozott szó voltát az orosz nyelv igazolja, mivel létezik egy orosz szó a 

ЧЕТА (CSETA) , 

ami egy párat, azaz kettőt jelent. Így jogosan feltételezhető, hogy a cset gyökszó kettőt jelent a cseter pedig egyszerűen azt jelenti, hogy négy.

• A nyelvészek által jól ismert jelenség a CS és a K hangok váltakozása, felcserélődése.  Ez a magyar és az orosz nyelvben is megfigyelhető. Magyar : Csupasz-Kopasz, Kurta-Csurka, Csába-Kába, peCSenye- péK stb. Orosz:  Кукла- Чучело (baba, báb), оКо-оЧи (szem, szemek), руКа — руЧка (kéz,kezecske) stb. Magyar-orosz: Csomó- Ком (ua), Csepp- Капля (ua), Kara-Чёрный (fekete), KEResztül- ЧЕРез (ua),  Kanna – Чан (ua) stb. És egy magyar- török példa a végére: Kapa- Csapa (ua). 

Ha a CS és a K hangok váltakozását figyelembe vesszük a CSET gyök esetén, akkor megkapjuk a KET gyököt. Ez a gyökszó az alapja a magyar KÉT és KETTŐ szavunknak. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy mind a szláv mind a magyar nyelv használja a kettő jelentésű ”KET” / ”CSET” gyökszót vagy annak valamelyik formáját. 

Összefoglalva, mivel a magyar nyelvben megtalálható a ”KET” / ”CSET” gyökszó mindkét alakja, így a CSÜTÖRTÖK szavunkat, amely erre a gyökszóra épül átvételnek tekinteni bármelyik idegen nyelvből, teljesen alaptalan.  A csütörtök szavunk végén levő ÖK toldalék is magyar ( marok, vétek, hurok, meredek stb.). Az előtte lévő T hang lehet hangbetoldás vagy egy AT/ ET toldalék maradéka. 

Arról, hogy a magyar nyelv használja a  ”KET” / ”CSET” gyökszó mindkét alakját és a NÉGY szavunkat is, nekem Kiss Dénes felvetése jut eszembe, mármint az, hogy a magyar nyelv két azonos struktúrájú nyelv keveredéséből jöhetett létre. Ez a két nyelv talán a szkíta , és a szarmata lehetett, ahol a szkíta  a szláv nyelvek kialakulásában játszhatott szerepet míg a szarmata nyelv a finnugor nyelvekre hathatott. Ez a felvetés jól magyarázza a magyar nyelv bizonyos elemeinek a meglétét  a szláv és a finnugor nyelvekben.

A ”négy” szó néhány idegen nyelven, amelyek szintén használják a ”KET” / ”CSET” gyökszót a szó alapjaként:

A fentiekből az látható, hogy a ”KET” / ”CSET” gyökszót gyakorlatilag Írországtól Indiáig használják a ”négy” szó kifejezésére.  Ez alapján jogos a feltételezés, hogy ezek a szavak  egy régi nyelvből  származhatnak, amely talán egy eurázsiai ősnyelv lehetett.