Fehérdi Béla: Az ”UZ” / ”ZU” gyökszó jelentése, avagy voltak-e Magyarországon úzok?
Az úz népnév egy sztyeppei népet takar , akik a XI-XII században a Magyar Királyság keleti szomszédjai voltak. A korabeli magyar krónikák a kunokkal együtt említik őket. A források nem említik, hogy a kunokkal együtt nagyobb úz csoportok is letelepedtek az országban, de a nyelvészek úgy gondolják, hogy a Kárpát-medencében előforduló ”UZ” és ”OZ” kezdetű helyneveink ( Úzvölgye, Ózd, Uzdborjád stb.) az úz telepesekről kaphatták a nevüket. Ez egy jogos felvetés, mert léteznek olyan helyneveink, amelyek népneveket tartalmaznak (Kunágota, Besenyőtelek, Felnémet stb.).
Megvizsgálva az ”UZ” és ”OZ” kezdetű helyneveinket, szembetűnő, hogy mindegyik valamilyen szűk, keskeny völgyet vagy ilyen helyen elterülő települést takar. A földrajzi nevek sokszor a megnevezett terület földrajzi jellemzőit írják le (Sárhely, Hegyalja, Hegymagas stb.). Van egy orosz szó a szűk, keskeny jelentésű УЗ-КИЙ (UZ-KIJ), melynek első szótagja feltűnően egyezik az ”UZ” és ”OZ” kezdetű helyneveink első szótagjával. Ez olyan egyezés, ami nem lehet véletlen ( a forma és a jelentés is egyezik).
Ha az UZ szógyököt megfordítjuk és hozzáillesztjük a tipikus magyar AK toldalékot , akkor gyakorlatilag megkapjuk a szűk kifejezésünket. ZU+AK -> ZŰK-> SZŰK. Az orosz nyelvben van még egy szó szűk jelentéssel СКУ-ДНЫЙ (SZKU-DNIJ) , amelynek első szótagja a mi szűk szavunkkal egyezik. A szűk szavunk egyébként megvan az üzbég nyelvben is сиқиқ (szikik) – szűk és a baskír nyelvben is gyökfordult alakban ҡыҫыҡ (küszük) – szűk. Valószínűleg a Szücsi nevű mátrai falu is a szűk ( cs vel szücs) kifejezésről kaphatta a nevét, mivel egy dombokkal körülvett völgyben helyezkedik el.
A Czuczor-Fogarasi szótár a szűk szavunkról ezt írja :
Azon rokon hangú szók osztályába tartozik, melyek szoros, öszvehuzott tért, vagy szorongó állapotot jelentenek, milyenek: szug, zug, szěg, szegény, szigorú. Egyezik vele más nyelvekben a török szïkï (szűk, szoros), a héber czók (anxietas, angustiae, gyöke: czúk angustus, arctus fuit) a finn soukka (angustus, arctus), zürjän čïgäm.
Ezen elemzés alapján nagy biztonsággal kijelenthető, hogy az UZ és OZ kezdetű földrajzi neveink jelentései nem az úz néphez köthetők, hanem az adott földrajzi terület szűk, keskeny jellegét írja le. Ilyenek még az Uzsoki hágó , Ozora, Oszkó stb.
UZ-AK -> UZSOK, UZ-AD ->ÓZD, OZ-OR -> OZORA és a székely ”UZSUKÁL” – könyörög kifejezés is ide tartozhat, ugyanis az könyörög , aki szűkében van valaminek.
Az orosz és a magyar nyelvben meglévő közös szógyökök eredetét szóátvétellel nem lehet magyarázni. Az egyik legvalószínűbb magyarázat a magyar nyelv egyik ősének, a szkíta nyelvnek a hatása a Dnyeper- melléken kialakuló szláv népekre. A finnben és a zürjénben meglévő közös szógyökök talán a Volga közelében élő szarmaták nyelvi hatása lehet az északi népekre.
