Vértes Kiadó

Az Eger név nem csak a várost jelenti, hanem a rajta átfolyó patakot is. Valószínűleg a patak neve lehetett a kezdeti név
és idővel a mellette létrejövő város is megkapta ezt a nevet. Erre sok példa van Európában, egyik ilyen például a Moszkva
név, amely várost és a rajta átmenő folyót is jelenti. Az Eger név a Kárpát- medencében még sok helyen előfordul.
Ilyenek, mint Egerpatak Erdélyben ( az Olt mellékfolyója), Eger-víz a Bakonyban, Zalaegerszeg középkori neve Egerszeg
stb. A finnugrista nyelvészek szerint az Eger név valószínűleg az égerfáról kaphatta a nevét. Ez nem túlzottan meggyőző,
mivel ha erről kapta volna a nevét, akkor valamilyen összetett vagy képzett szóval jelölték volna a pataknevet, Pl: Égeres,
Égerfás, Égerér stb.

Ha meg akarjuk fejteni a szó valós értelmét, akkor azt kell megnézni , hogy mi a közös ezekben a patakokban, azaz mi az
ami jellemző mindegyik vízfolyásra. Kis utánajárással azonnal feltűnik, hogy ezen vízfolyások mindegyikén jelentős számú
vízimalom volt. Az Egert átszelő patak mentén 20 malom volt egykoron. A Bakonyban lévő Eger-vízről azt írják, hogy 100
– nál több malomnak adott vizet. A Zalaegerszegen átfolyó Zala folyón is 100 feletti vízimalom volt valamikor. Ezért jogos
a feltételezés, hogy az Eger név összefüggésben lehet a vízfolyások azon tulajdonságával, amely nagyszámú malom
működtetését teszi lehetővé. Néhány tény, ami szükséges az Eger név értelmezéséhez:

– Figyelmesen megnézve az Eger szót, egy kifejezetten magyar szónak tűnik, amely áll egy gyökszóból EG és egy
magyarban használt toldalékból AR/ER, amely illeszkedett a gyökszóhoz. Azaz, EG-ER a szó felépítése. A toldalék
megtalálható sok szavunkban, keny-ér, hat-ár, med-er, szek-ér, szed-er, futár, hínár stb. Tehát a szó nagy
valószínűséggel magyar.

– Felvidéken, Szlovéniában és Erdélyben találhatók vízfolyások ( főleg hegyekből leömlő patakok) Beszterce,
Bisztrica nevekkel. Aki ismeri a szláv nyelveket az azonnal tudja, hogy ezek a nevek azt jelentik, hogy gyors
folyású. Az orosz быстрый (bisztrij) azt jelenti, hogy gyors. De ha megfordítjuk ezen nevek első szótagját, akkor
megkapjuk a SZIB/SZEB alakot, ami megfelel a magyar SEB-esség szó első szótagjának. Az orosz nyelvben is
megvan ez a gyökfordult alak шибкий (sibkij) gyors jelentéssel. Ebből az következik, hogy a Beszterce, Bisztrica
nevek nem szláv eredetűek, hanem szkíta-előmagyar kifejezések, melyek pidzsinizáció révén belekerültek a szláv
nyelvekbe is.

– Nem szükséges mély műszaki ismeretekkel rendelkezni annak belátására, hogy csak az a patak alkalmas a
vízkerék megfelelő sebességű forgatására, amelynek esése jelentős és a mozgása emiatt gyors. A legegyszerűbb
vízimalmoknál a vízkerék és a malomkerék egy tengelyen volt, azaz, amilyen sebességgel forgott a vízkerék olyan
sebességgel forgott a malomkerék is.

– Az Eger szó EG gyökszavát megtalálhatjuk az EGér, AGár, ÜGet, EGer (elavult régies kifejezés lót-fut, rohangál
jelentéssel) szavakban, amelyek jelentése a gyors mozgással kapcsolatos. Az orosz nyelvben is megvan ez a
gyökszó яг-лый (j-ag-lij)- heves, gyors; ег-оза (eg-oza)– izgő-mozgó nyugtalan ember. A latin nyelvben is
megtalálható AG-ilis – gyors jelentéssel.
Ha megfordítjuk az AG/EG gyökszavunkat és hozzáteszünk két tipikus magyar toldalékot ( AR/ER és AS/ES), akkor
a következőt kapjuk GA-AR-AS -> GAR-AS -> GARS -> GYORS.

Fentiekből egyértelműen az következik, hogy az Eger név jelentése az, hogy gyors, gyorsan mozgó vízfolyam. A Kárpát-
medencében élő szkíta-szarmata (előmagyar) népek a gyorsabb mozgású vizeket ezen tulajdonságuk alapján nevezték
meg . Nagy fontossággal bírtak a gyors patakok számukra, mivel ez biztosította a gabona megőrlését és nemezkészítésre
is felhasználták ezeket a vizeket. A vízimalmok mellett sok helyen működtek ún. kallómalmok a nemez kikészítése
céljából.

Zalaegerszeg középkori nevéből (Egerszeg) arra lehet következtetni, hogy a Zala folyónak volt másik neve is, az Eger. Így
jogos az a feltételezés, hogy a Zala régebben Szala név jelentése szintén az, hogy gyors. A szalad szavunkban van meg a
SZAL gyök, amelyre a Zala név épül: SZAL-a, esetleg SZAL-ó (szaladó) , ha a SZAL gyököt igeként fogjuk fel. Valószínűleg
ide tartozik még a Szalajka patak neve is. A patak a Bükkben van és akkora az esése, hogy még kisebb vízesések is vannak
rajta.