Fehérdi Béla: Eger nevének eredete
Az Eger név nem csak a várost jelenti, hanem a rajta átfolyó patakot is. Valószínűleg a patak neve lehetett a kezdeti név és idővel a mellette létrejövő város is megkapta ezt a nevet. Erre sok példa van Európában, egyik ilyen például a Moszkva név, amely várost...
Tovább olvasom
Török Tamás: Amiről nem beszélnek augusztus 20-án
Az Augusztus 20-i nemzeti ünnepünk az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére szól (ma már inkább csak aktuálpolitika). De van néhány fontos dolog, amit sosem mondanak el ezeken az ünnepségeken. Lássuk melyek ezek! 1/ Először is az un. „államalapításról”: Téves nézet, hogy a magyar...
Tovább olvasom
Fehérdi Béla: Az ”UZ” / ”ZU” gyökszó jelentése, avagy voltak-e Magyarországon úzok?
Az úz népnév egy sztyeppei népet takar , akik a XI-XII században a Magyar Királyság keleti szomszédjai voltak. A korabeli magyar krónikák a kunokkal együtt említik őket. A források nem említik, hogy a kunokkal együtt nagyobb úz csoportok is letelepedtek az országban, de a...
Tovább olvasom
Vértes Olivér: A magyar AD és az angol ADD szó közös gyökerei
A magyar AD szó jelentése A magyar AD szónak kiterjedt és szerteágazó jelentésárnyalatai ismertek. Most nem soroljuk fel “mind a százat”, mert nem ez áll a témánk középpontjában. Az AD folyamata egy olyan kölcsönhatás, amely során az egyik fél (forrás) egy meghatározott dolgot (tárgyat, tudást, energiát,...
Tovább olvasom
Fehérdi Béla: A ”KET” / ”CSET” gyökszó, avagy a CSÜTÖRTÖK szavunk eredete
A ”KET” / ”CSET” gyökszó, avagy a CSÜTÖRTÖK szavunk eredete A finnugrista nyelvészet szerint a csütörtök szavunk átvétel egy szláv nyelvből. Ez első ránézésre igaznak is tűnhet, mivel a csütörtök a negyedik nap a héten és a szláv nyelvekben használt négyet jelentő szavak ( orosz...
Tovább olvasom
Török Tamás: NEM! NEM! SOHA!
A Nemzeti Összetartozás Napján tegyük félre a vitáinkat! Ehelyett inkább gondolkodjunk el a “nemzet” szó eredeti jelentésén! A szó töve a “nem”, melynek látszólag két jelentése van: 1. Tagadás (nemleges) 2. Fajta (nemi jelleg, ilyen nem, olyan nem, pl. munkanem, társadalmi nem, elválasztó értelemben) E másodikba illenek bele a NEMzet, a NEMesség, a NEMzés, és...
Tovább olvasom
Török Tamás: Gyereknapra
Május utolsó vasárnapja a Gyereknap. Gondolkodtunk már azon, a gyerek szavunk vajon honnan ered? Van-e köze például a gyere szóhoz? Talán mert ez az, amit legtöbbször mondunk gyerekeinknek első éveikben? „Gyere, gyere már!” Vagy inkább a JáR gyökkel, a járással függ össze? JáRjunk utána! Az etimológiai szótár szerint a gyerek „ismeretlen eredetű” – és...
Tovább olvasom
Török Tamás: A magyar az Ige nyelve
A hónapok eredeti magyar nevei természeti jelenségekről, vallási ünnepekről szólnak. A népi naptár többsége (pl. Jégbontó, Szelek, Kikelet hava) közvetlen természetközeliségen és népi megfigyeléseken alapszik. A május régi neve Pünkösd hava, vagy Ígéret hava, ez utóbbi a várható, ígéretes termés logikájára épül. És valóban, május...
Tovább olvasom
Fehérdi Béla: A SILLER szó eredete
A siller bor egy magyar jellegzetesség, amely egy világospiros árnyalatú, gyümölcsös ízű, könnyű vörösborfélét takar. A rozé bornál sötétebb árnyalatú és testesebb borfajta. A siller név a finnugrista nyelvészek szerint a németből átvett egyik szavunk. Azaz, a német ”schillern” csillámlik, két színben játszik, ige...
Tovább olvasom
Török Tamás: ÉRettségi hetére az ÉR gyök bámulatos rendszeréről
Elkezdődött az ÉRettségi! Mindenkinek (és mindenki gyERmekének) ERedményes hetet kívánok! A magyar nyelv valódi képességei sajnos biztosan nem lesznek benne a magyar ÉRettségiben, így pl. az sem, hogy az ÉR gyöknek legalább 5 egymással összefüggő jelentésrétege van! Lássuk mik ezek: Kezdő és végpont: ERed, ERedet, ERedés, sERdül, gyERek,...
Tovább olvasom