Vértes Kiadó

A siller bor egy magyar jellegzetesség, amely egy világospiros árnyalatú, gyümölcsös ízű, könnyű vörösborfélét takar. A rozé bornál sötétebb árnyalatú és testesebb borfajta.

A  siller név a finnugrista nyelvészek szerint a németből átvett egyik szavunk. Azaz, a   német ”schillern” csillámlik, két színben játszik, ige származéka (elgondolkodtató a schill és a csill szókezdő szótagok feltűnő hasonlósága). Ez az etimológia teljesen ’hihető’, mivel a borok általában tompafényű, zavaros folyadékok szoktak lenni és aki először csinált sillert ( azaz csillogó , fényes stb. bort) az jogosan adta neki a csillámló nevet. A finnugrista magyarázat kb. annyira meggyőző, mintha valaki a tejből új terméket hozna létre és azt a kifejező nevet adná az új terméknek , hogy ”Fehér”.

Három fontos tény a siller szó jelentésével kapcsolatban:

• Eger környékén (ahol felnőttem) siller bort csak a rossz évjáratokban készítettek. A Kárpát-medence a szőlőtermelés északi széle és emiatt gyakran nem megfelelő a szőlő sav és/vagy cukortartalma. Emiatt a hagyományos héjon erjesztési vörösborkészítési eljárást rossz termés esetén kockázatos alkalmazni, mivel nagy a valószínűsége, hogy félremegy az erjedés. A gyengébb minőségű szőlőt gyorsan fel kell dolgozni és zártan, hordóban kell erjeszteni, hogy biztosan végbe menjen az erjedés és ne lépjen fel más típusú szerves reakció. A gyors préselés eredménye , hogy kevesebb színanyag oldódik ki a szőlőből és egy világosabb színű bor képződik. Tehát, siller bort csak silány termésből csináltak.
• Eger környékén használnak egy kifejezést a silány minőségű szénre ”sifer”
• Az ”S” és a ”H” hangok a magyar nyelvben és az oroszban is gyakran felcserélődnek. Pl:  Hajó-Sajka, Silány-Hitvány,  HIBa-оШИБка (ua), Hápog-Sápog, Hervad-Sorvad, Héj-ШЕЛуха (ua), Хлопать-Шлёпать (ütni,сsapni)

A fentiek alapján a siller szó magyar és a magyar nyelvből lehet értelmezni. Az a jelentése hogy silány, hitvány termésből készített bor. A siller szó a ”SI”  / ”HI”  gyökszavunkra épül, amely kapott egy ”ER / AR” toldalékot.  A toldalék is magyar Pl: hat-ár, hín-ár, keny-ér, ved-er stb. A gyökszó és a toldalék együtt a SI-ER , majd a könnyebb ejtés miatt L betoldással SI-L-ER alakot vett fel. A fenti gyökszó egyéb ragozott alakjai : SI-lány, SI-fer, SI-vár, HI-ány, HI-ba, HI-átus ,HI-tvány, SO-vány, HÍ-ja valaminek stb. Ezek mind valamilyen normálistól, elvárttól  eltérő dolgot fejeznek ki. Egyébként a szláv nyelvekben szintén megvan ez a gyökszó SI és HI alakban is. Pl. cseh: chyba , orosz ошибка (o-SIbka) , ezek jelentése ’hiba’.

Összegezve, a siller szó nagy valószínűséggel a magyar nyelv valamelyik ősi változatából ( szkíta, hun, avar) származhat és innen került bele a bajor németbe. Tehát hungaricum és áttételesen azt bizonyítja, hogy a Kárpát-medencében a szőlőtermelés ( ahogy sokan eddig is sejtették) már a rómaiak előtt a szkíták idejében is jelen lehetett. A szőlőtermelés és a borkészítés szavai is ebbe az irányba mutatnak. Az is figyelemreméltó, hogy akik kitalálták a sillert, mennyire átlátták az erjedés folyamatát.

PS: lévén egri születésű, megkockáztatom azt, hogy a sillert Egerben találták ki nem pedig Villányban , mivel Eger az északi fekvése miatt jobban ki volt/van téve a rosszabb időjárás miatti silányabb szőlőtermésnek.

*

hitvány- sovány magas és alacsony hangrendű változatok

Hi-ba eredetileg Hi-va lehetett, de a v ,ahogy más szavakban is átment b hangba